Marcali kerékpáros sportegyesület ismét terepversenyen szerepelt. Igaz, a tervek szerint Kislődre mentünk volna, de a hirtelen jött zord idő elmosta azt. Szóval, vasárnap reggel közösen úgy határoztunk, hogy nem vállaljuk be a mai versenyt. Rossz idő ellenére nem tudtam lenyugodni és a következő döntést hoztam. Ma Zalakarosra megyek, hiszen két napos kerékpáros rendezvényt tartanak. Mivel a tavasszal beneveztem az országúti versenyre, amit mtb-vel is lehet teljesíteni, és külön kategóriának számít. Tűz! 9 órára ott is voltam, és szomorúan szembesültem azzal a ténnyel, hogy az általam nevezett versenyt szombaton tartották meg. Nesze manus! Addig forgattam a lapokat, míg találtam egy versenyszámot, amit talán sima gumikkal tudok teljesíteni. Nagyon fel volt ázva a zalai agyag, s próba után tudtam, hogy mégsem felelnek meg a gumik ezen a talajon. Nem csak az agyag volt bökkenő, hanem a lejtők s emelkedők meredeksége is. Az első lejtő igaz, hogy csak pár méter volt, de az majdnem függőlegesen kezdődött, (cirka 70 fok) keresztben gyökerekkel, majd egy nyomon balkanyarban folytatódott a szivaccsal körülrakott fák között. Közben telefonálgattam sporttársaimnak, hogy jöjjenek utánam, esetleg a sárgumikat is elhozhatnák nekem. Fazekas Norbert kapott is az alkalmon és utánam jött. Gyors gumi csere és irány a rajthely, hiszen már szólítottak bennünket. Picit kevés volt a nyomás a kerekeimben, de se baj. Rajt: az elejétől megnyomtam, hogy mára „síkon” legyen némi előnyöm, merthogy a technikás részeket nem tudok előnyt szerezni lapos gumival. Igyekeztem nem téveszteni a kanyarokba, fokozottan figyeltem a váltásaimra, na meg arra, hogy az első kerekemre helyezzem a súlyt, ezzel is óvjam a hátsómat a felütéstől. Ennek köszönhetően 100 méteren belül pereceltem hármat is. Végül sikerült elsőnek a célszalagot átszakítanom, majd Norbi társam 3. helyen ért célba. Pillanatnyilag Magyar országon ez az egyetlen olyan cross verseny, ahol az amatőröket nem sorolják a profikkal, és külön díjazzák őket. Hideg volt, sáros volt, de nagyon jó volt. Mindenkit csak buzdítani tudok, hogy üljön nyeregbe, és jöjjön közén. Tom Ritchey: „A kerékpár számomra a szabadság szinonimája.”

Zsiga-bá

1989 óta minden év augusztus első vasárnapján kerül sor az 1 napos Balaton karikára. 2010. évben e rendezvényt a 2. héten sikerült teljesíteni, mivel előtte héten egy országos terepre versenyen vett részt a csapat.

8. (vasárnap), hajnali 5 óra: 5 elszánt sporttárs kik nem rettennek meg a távtól, és sajnálnák volna a kimaradt élményeket. Neki vágott a cirka 240 Km-es távnak. Nagyon lógott az eső lába, de a „lelkesedést nem ontotta el”. Előre megterveztem magamban a forgatókönyvet, azzal kapcsolatban, hogy mikor, hol mennyi időre állunk meg. Amennyiben nem lesz technikai, vagy más egyéb miatt megállási kényszer akkor a megállókat a következő helyekre terveztem: Badacsony, B.füred, B.akarattya, B.szemes, B.fenyves.

Balatonszentgyörgyig világítással kellett mennünk. Majd a kerékpárútra hajtva kicsit lazábbra vettük a figurát. Zala-hídtól nem győztük kerülgetni a csiga inváziót, de nagyon óvatosnak kellett lenni, hiszen kegyetlenül csúsznak ezek az agresszív állatkák. Keszthelyen csatlakozott hozzánk Pintér Tamás sporttársunk, s innét hatan folytattuk az utat. 35. Km-ig elől mentem és igyekeztem a tervezett 25Km/ó sebességet tartani (felfelé). Továbbiakban hátulról navigáltam a vezért. Mivel rutinos kerekesek voltak a csapatban, bevállaltuk, hogy több helyen, a főúton haladunk, ezzel sok km-t, és nem kevés szintkülönbséget tudunk spórolni. Nem utolsó sorban sokkal egyenletesebben lehet haladni. Badacsonyba (vetkőzős) pihi, na meg némi kalória bevitel és tűz tovább. Rejtett titkon volt, hogy 12 órára siófokon legyünk. Második pihenőnk, sajnos kényszer megálló volt, ugyanis a Zsobi barátunk a tihanyi bejárónál kb: 30 km/ó sebességgel bele rongyolt a 140 cm-s beton árokba. Ekkor a 92. Km-t tapostuk s a vekker pontosan 9 órát mutatott. Hamar felmostuk szegény párát és a füredi pihenőig kibeszéltük az esetet. Majd Akarattyán ott hagytuk sporttársunkat, ki autóval folytatta az utat hazáig. Természetesen telefonon tartottuk a kapcsolatot beteg társunkkal.

Déli parton egyre nehezebb volt össze tartani a maréknyi konvojt, hiszen nagyon fáradt a csapat. Szárszónál Tominak elszólt a hátsó gumija, köpeny, tömlő nyekk (vonat). Pá! Ekkor már csak hárman voltunk. Marci barátunk Siófokon Zsófikázott, ezért valamennyi hátrányban volt hozzánk képest. De stabilan jött utánunk. Végül pontosan 17,oo órakor szálltunk le a bringáról. E napon Lantos Ernő, Horváth Zsolt, Silinger István, Berta Marcell teljesítették e nem mindennapi távot. Teljesítményünk: összes idő; 12.00 óra, menet idő; 8.59 ó, átlag seb; 24.8, napi Km; 223.17. Gratulálok cimborák,
Zsiga-bá

Szerzõ: Silinger István - Dátum: 2010.08.14. - Maraton/Túra: Bakony Maraton

Közel ötszázan rajtoltak a Bakony szívében megrendezett 2. vinyei terep versenyen. Marcali várost 6 versenyző képviselte. Előzetes írások szerint csont száraz a pálya, viszont a verseny reggelére hatalmas eső zúdult a magas Bakonyra. Szóval, szívás lesz a mai verseny! Először a hosszú majd a közép és végül a rövid távosok indulhattak. Középtávos lévén kétszer másztam meg a Kőris hegyet (Bakony leg magasabb pontja, 709m). Sziklás sáros talajon nem egyszer kellet felfele tolni, lefele vinni a bringákat. Egyszerűen, nagyon veszélyes volt a pálya. 7 alkalommal keresztezte utunkat a Cuha-patak s néhol hasig érő vízben tekertünk, bukdácsoltunk. Eredményeink: rövidtáv: Berta Marcell U19 kategória III. hely, Rádics Mária Master 1 női V. hely, Középtáv: Silinger István Master 2 ffi X. hely, Horváth Zsolt, Mazzag Dániel, Kiss Pál, mindannyian jó eredménnyel fejezték be a versenyt. 
Zsiga-bá

Szerzõ: Silinger István - Dátum: 2010.08.20. - Maraton/Túra: Augusztus 20-i túra

Sok éves hagyomány az egyesület életében, hogy az augusztus 20.-i ünnepet valahol az ország más, lakóhelyünktől távoli vidékén töltjük. Ez most is így történt. Az Ormánságot vettük célba, azon belül Sellye város adott otthont három napon keresztül. 20.-án mindenki felpakolta a bicókat s megindult a konvoj Baranya megye szíve felé. Elnök asszonyunk bevállalta, hogy Ő lábon teszi meg az oda vezető mintegy 115 Km-nyi utat (nagyon ügyes). Körülbelül delet üthetett az óra amire mindenki sátrat vert és berendezte azt. Aztán kezdetét vette a szórakozás. Jó szokásunkhoz hűen, dobálgattuk a poénokat, oda-vissza. Pár órácskát áztattunk a strandon s késő délután indultunk az első bringa túránkra. Legrövidebb úton igyekeztünk elérni a Dráva folyamot. Drávasztára szélében meg is találtuk a Horvát Magyar határon álló kikötőt. Kevés pihi után a vissza úton megtekintettük a község templomát, mely nem egy szokványos építmény volt. Késő este 35 km-t magunk mögött hagyva érkeztünk vissza a szállásra. Hogy a továbbiakban mi is történt? Az maradjon élmény a résztvevőknek. Volt minden: egész éjszaka áztatás, fürdőruciban utcabál látogatás, telefonos élménybeszámoló stb….! Második napon Barcsra indultunk: Igyekeztünk a „három folyó útvonalon” haladni. 30 km aszfalt tekerés után értük el a töltést, amelyen 11 Km-t kellett mennünk a célig, úttalan utakon át. Barcsról hajóval rövidítettük a távot, így 10-12 km-t spóroltunk. Csodálatos tájon pöfögött velünk az öreg gőzös, s egy természet védett szigeten is körül nézhettünk. Már a hajóba be – ki pakolás sem volt egyszerű, nem mondanám esemény szegénynek azt az aktust. Partra szállás után, 2 óra kerekezés várt a csapatra. 75 km után a kempingben maradt társaink, lecsóval, paprikás krumplival várták a megfáradt kerekeseket. Hatalmas vacsora után irány az éjszaka! Mi is volt, mi?? Képeink némi betekintést engednek a tisztelt olvasónak. Harmadik napon már délelőtt folytatódott a móka. Napközben megtekintettük Sellye város látványosságait, köztük az arborétumot is. Késő délután sátorbontás, közben egy-egy fürdés is bele fért még. Majd tele élményekkel, csúcsig feltelve energiával indultunk haza. Megint egy szuper programot tudhatunk magunk mögött, ki nem tartott velünk az bánhatja! „A kerékpár számomra a szabadság szinonimája” Tom Ritchey Tisztelettel: 

Zsiga-bá

Szerzõ: Silinger István - Dátum: 2010.08.29. - Maraton/Túra: Mátra Maraton

2010 Augusztus 29.-én rendezték a Top - Maraton sorozat utolsó futamát. E rendezvénynek a Mátra adott otthont, pontosabban a sástói adrenalin park. Szombat este szállásfoglalás után a rajt/cél területen átvettük a rajtszámokat. Természetesen a 6 fős csapat szórta a süket dumát egymás felé. Száraznak ígérkezett a talaj, ugyanis itt a kövek nagyon gyorsan elvezetik a csapadékot. Ennek hátránya az, hogy a földet kimossa a víz, s nem tudnak kapaszkodni a gumik. Vasárnap mindenki nyúzottan ébredt, ezt a hegyi levegőnek tudtam be. Vagy másnak! Mindenki készülődött a saját tempójában, kóstolgattuk a levegőt, ami 10-12 fok volt. Tanakodtunk, hogy mennyire öltözzünk melegen. Aztán igyekeztünk a rajthoz, hiszen a hosszútáv 9.30 órakor indul. Majd a rövid, s végén a középtávosok hagyják el az arénát. Marcaliak rövid és középtávon voltunk érdekeltek. Középtáv: Rajt előtt a felvezető motorunk nem engedelmeskedett a gazdájának, és úgy döntött, hogy ő nem indul. Pár perc vita után mégis beadta a derekát és engedett a 21-ből. Hurrá, elrajtoltunk! Palikát és H,Zs - t magam mögött hagyva elhúztam az elején, az aszfalton többször hátra néztem, de nem láttam a társaimat. 5400m után a szerpentint elhagyva a kékesi sí pályára terelték a népet. Igazándiból itt kezdődött a meredek felfelé. Nyálkás, sziklákkal tarkított mező ez, amelyen tényleg húzhatod a beledet bringás pajtás. Felfelé nagyon meleg volt, de amikor árnyékba érkeztünk borsózott a bőröm a 12-13 fokos hidegben. Közben Palika is beért s együtt kerekeztünk tovább. 20Km-nél vissza értünk a rajthelyre, ekkor pár másodperc előnyre tett szert a társam. Megállás nélkül haladtunk át a hatalmas szurkoló tömegen. Rengeteg baleset volt az erdőben, sok társunk törte össze magát a Mátra csodálatos, változatos talaján. 3 óra 20 percnyi hajsza után Palika ért közülünk először a célba, majd jó magam s 4 perc hátránnyal Zsoltika gurult át a kapun. Mindannyian szerencsésen, bukás nélkül teljesítettük a 2010. év Mátra maratonját. Eredményeink Mennyi induló/hányadik hely: Rövidtáv 30 Km: Rádics Mária master 2, 38/12. Berta Marcell U19, 18/6. Közép táv 57 Km: Kiss Pál master2, 87/34. Silinger István master2, 87/39. Horváth Zsolti master1, 225/109. helyezést értek el. Ezzel a 2010. évben lezárult a Top-maraton sorozat, ami 4 futamból állt. Magyarország 4 legnagyobb, legmagasabb hegységén átvezető sorozatot 2 marcali kerekes teljesítette: Rádics Mária, Silinger István. Tisztelettel: Zsiga-bá